A császármetszés alapvetően egy olyan műtéti beavatkozás, mely során az újszülött a természetes szülőutak megkerülésével az anya hasfalának és méhének megnyitását követően születik meg. A császármetszések gyakorisága az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett. Osztályunkon az összes szülés kb. 40%-ban szükséges császármetszést elvégezni, mely megegyezik az országos átlaggal.

A szülészeti szakmában ez az egyik leggyakrabban végzett műtét, éppen ezért attól függetlenül, hogy egy invazív, műtéti beavatkozás, és mindig velejár egy adott szintű kockázat, az elmúlt évtizedek folyamatos fejlődésének köszönhetően egy biztonságos alternatívája lett a szülésnek. 

Mikor végzünk császármetszést?

Császármetszést csak szakmailag indokolt esetben lehet végezni, tehát kifejezett anyai kérésre nem végzünk. Általános elv, hogy császármetszés akkor választandó, amikor a természetes hüvelyi úton való szülés fizikailag nem lehetséges, vagy a szülés folyamán valamilyen rendellenesség, betegség fenyegeti az anya, a magzat, esetleg mindkettőjük egészségét, életét. Ezen esetekben a hüvelyi úton való szülésből fakadó szövődményeknek a kockázata nagyobb, mint a császármetszésből fakadó szövődmények kockázata.

• Előzetes méhen végzett műtét esetén
  A császármetszés egyik leggyakoribb indoka például az előzetes méhen végzett műtét, mely leggyakrabban egy vagy több előzetes császármetszést jelent, de esetleg myomaműtét. Itt a fő kockázat, hogy egy esetleges hüvelyi szülés során a méh összehúzódásából származó, korábbi műtét során kialakult méhen lévő hegnek a szétválása és az ezzel járó életveszélyes állapot.
  
  
• Fekvési rendellenességek esetén
  Ide soroljuk a magzat különböző fekvési rendellenességeit is, mint például a medencevégű fekvés, esetleg a harántfekvés vagy ferdefekvés.
  
  
• Magzati oxigénhiány esetén
  További gyakori indikációk a magzati oxigén hiány jelei vagy előjelei. Ha a terhesgondozás vagy a vajúdás során CTG-n vagy ultrahangvizsgálat során a magzati oxigén hiány jeleit látjuk, a magzat biztonsága érdekében szintén császármetszés javasolt.  
  
  
• Fájásgyengeség esetén
  Indokolt lehet a műtét úgynevezett fájásgyengeség esetén is, amikor vajúdás során nem alakulnak ki megfelelő intenzitású és hatékonyságú méhösszehúzódások. Ilyenkor a magzat nem tud lejjebb jutni a szülőcsatornán, és bizonyos ideig egyhelyben stagnál. Szintén a szülés nem megfelelő haladását, illetve megakadását okozhatja, ha a magzati méretek és az anyai medencei mérete és anatómiai sajátossága nincs szinkronban egymással, ezen esetekben szintén császármetszés elvégzése javasolt. Ezt téraránytalanságnak nevezzük.
  
  
• Anyai alapbetegségek esetén
  Császámetszés indokolt lehet különböző anyai alapbetegségek esetén is, mint például: sebészeti, ortopédiai, vagy akár pszichiátriai betegségek esetén, melyek mellett a hüvelyi szülés és az elhúzódó vajúdás nem javasolt. Ezen esetekben társszakmák szakorvosai javaslatára a hüvelyi szüléstől eltekintünk, és császármetszést végzünk.
  
  
• Lepény rendellenességek esetén
  További indikáció lehet a korábbiakban felsorolt állapotokon felül a lepény különböző rendellenességei (elölfekvő lepény, lepényleválás), az ikerterhesség, vagy méhfejlődési rendellenesség.

A császármetszés lehet tervezett, elektív azaz programozott, vagy lehet akut azaz sürgős.

Elektív császármetszésről beszélünk akkor, amikor az műtéti indikáció már a vajúdás megindulása előtt ismert volt, mint pl.: az előzetes császármetszés ténye, a medencevégű fekvés, vagy az anyai társbetegségek. Ezeket a műtéteket a terhesség betöltött 39. hete utánra szokás időzíteni, amikor előre felkészülve, nyugodt körülmények között végezzük el a műtétek. Amennyiben a szülés az előre kiírt dátum előtt indul be, úgy akut császármetszést végzünk.

Akut vagy sürgős császármetszés történik minden olyan esetben, amikor a vajúdás közben alakul ki a császármetszés indikációja, mint például a magzati oxigénhiányos állapot téraránytalanság. Egyes esetekben sürgősen, minél hamarabb szükséges elvégezni a császármetszést (pl.: relatív téraránytalanság, magzati oxigén hiány előjelei), de előfordulnak olyan esetek is, amikor azonnal, késlekedés nélkül szükséges császármetszést végezni (pl.: lepényleválás, köldökzsinórelőesés).

Az elektív, azaz programozott császármetszés menete

Amennyiben elektív császármetszés történik, reggel 6 óra 30 percre kell érkezni az A épület III. emeletre, a szülőszobára, ahol éhgyomorra történik a betegfelvétel, mely során CTG, UH és egy hüvelyivizsgálat, valamint az adminisztrációs teendők történnek. Amint megtörtént a betegfelvétel, az átöltözést követően az egyik szülőszobába vagy az úgynevezett császár őrzőbe feküdnek be a kismamák. Branül behelyezését követően infúzióban bő folyadékot és antibiotikumot kapnak kismamák a műtéttel járó kellemetlenségek és fertőzések megelőzése érdekében.

Egy választott személy (általában az apuka) az előkészületek alatt végig bent lehet a szülőszobán. Amint betolták a műtőbe a kismamát, ez a választott személy egy ablakon keresztül nézheti a műtétet. Amint megtörtént a magzat kiemelése és jó állapotban van az újszülött, az újszülött vizsgálóban vigyázhat a babára, amíg be nem fejezik a műtétet. 

Érzéstelenítés

Az érzéstelenítésről a műtét előtt az aneszteziológus fog tájékoztatást adni. Amennyiben lehetséges, az úgynevezett spinalis (gerincközeli) érzéstelenítést alkalmazzuk. Ezáltal ideális esetben kb. köldöktől lefelé éles, vágó, szúró fájdalmas érzések megszűnnek, azonban fontos tudni, hogy húzó-vonó érzés megmaradhat. Ennek az érzéstelenítési módnak egyik előnye, hogy ébren marad végig az anyuka, át tudja élni a kiemelés pillanatát, továbbá a műtét utáni lábadozás is könnyeb lesz.

Amennyiben nem volt hatásos a spinalis érzéstelenítés, vagy nagyon sürgős császármetszés esetén (pl. lepényleválás) altatásban történik a műtét, mely alatt a kismama végig aludni fog. Azokban az esetekben, amikor vajúdás során, a kismama már részesült epiduralis fájdalomcsillapításban, az aneszteziológus dönthet úgy, hogy a már behelyezett epiduralis katéteren keresztül (újabb szúrás nélkül) adja be az gyógyszert.

A műtétről

A hasat úgynevezett Pfannenstiel („bikinivonal”) metszéssel nyitjuk meg.  Ennek során a hasizmok nem kerülnek átvágásra. A hasüregbe való bejutást követően a méh megnyitása után kiemeljük a méhből az újszülöttet, ezt követően a neonatológus az újszülöttet ellátja. Amennyiben jó állapotban van az újszülött, rövid megtekintésre visszahozzák édesanyához, majd a császármetszés végéig az apával lehet.  

Az újszülött megszületését követően varratokkal helyreállítjuk az eredeti anatómiai viszonyokat. Osztályunkon korszerű, szöveteket kímélő, kevés sérülést okozó sebészeti technikát alkalmazunk.

Szükség esetén drain behelyezése történik, mely elvezeti a hasüregből, vagy a hasfalból a feleslegesen felgyülemlő váladékot, ezáltal megelőzve későbbi szövődményeket. Általában 1-2 nap múlva ezek a csövek eltávolításra kerülnek. A bőrt varrattal zárjuk, melyeket a műtét utáni 4-10. nap között távolítjuk el.

A szülést követően

Az újszülött megszületést követően az újszülött vizsgálóba kerül, ahol a gyermekorvos és asszisztense elvégzi a kötelező állapotfelmérést. Amennyiben jó állapotban született az újszülött, a testsúly és testméretek lemérése után visszahozzák a műtőbe, hogy édesanyja rátekinthessen. A műtét befejezéséig (hogyha szeretnék) édesapa tud vigyázni az újszülöttre. A műtétet követően az újszülött az anya mellé kerül az őrzőbe. Azonban olyan esetekben, amikor a neonatológusok szükségesnek látják, további megfigyelés és ellátás céljából az újszülöttet neonatológiai osztályra viszik.  Amint az újszülött állapota stabilizálódott visszakerülnek a szülőkhöz.

A császármetszés kockázatai és lehetséges szövődményei

A császármetszés az egyik leggyakrabban végzett szülészeti-nőgyógyászati műtét, de mint minden műtéti beavatkozásnak, a császármetszésnek is van kockázata, előfordulhatnak szövődmények. 

A műtét közben előfordulhat a hugyhólyag vagy a húgyvezeték, a belek sérülése, vérzés, utóvérzés, gyulladás.  Ezek a szövődmények igen ritkán fordulnak elő, elhárításukra, ellátásukra természetesen fel vagyunk készülve. 

Nagyon ritkán extrém esetben, amennyiben egyéb más módon nem csillapítható a méhből jelentkező vérzés, az anya életének megmentése érdekében méheltávolításra lehet szükség (évente 1-2 esetben történik ilyen).

A műtétet követő 6-12 órán keresztül, még szülőszobán figyeljük meg. Fájdalomcsillapítás mellett, amennyiben igényt tartanak rá, és az anyuka és újszülött állapota megengedi, hármasban (anyuka, újszülött, apuka) együtt lehetnek.  Szülőszobai szoros megfigyelés után a amennyiben jó állapotban van az anyuka, gyermekágyas osztályra kerül, ahol 2-3 napot tölt el. 

Műtét utáni javallatok, teendők

Fontos a műtét után a megfelelő diéta betartása, a puffasztó ételek, italok kerülése. A gyermekágyas időszak alatt a kórházi benntartózkodás során szájon át, tablettás készítményekkel szükség esetén fájdalomcsillapításra természetesen van lehetőség.  A műtét előtt felvezetett hólyag katétert 6-12 óra múlva távolítjuk el. A műtét utáni 2. napon, amennyiben addig széklet nem volt még, székletlazítókkal rendezzük azt. Szövődménymentes gyógyulás esetén az újszülött állapotának függvényében 2-3. műtét utáni napon bocsátjuk haza. 

Műtétet követően az esetek jelentős részében trombózis kialakulásának megelőzése céljából operáló orvosa véralvadásgátló injekció használatát rendelheti el, melynek beadását osztályunkon a benntartózkodás során el tudja sajátítani. Ezt követően otthonában Ön vagy akár párja is be tudja adni.