A szülés megindulásának jelei

A szülés megindulásának okai teljes mértékben még napjainkban sem tisztázottak, a folyamatban mind anyai, mind magzati tényezők szerepet játszanak.  A szülés megindulásának jelei lehetnek a rendszeres 5-8 perces fájások, a magzatvízszivárgás, illetve a tágulási vérzés.

Rendszeres fájások

Már hetekkel a szülés megindulása előtt rendszertelen méhösszehúzódások (jósló fájások) jelentkezhetnek. Ezek lehetnek kis intenzitásúak, fájdalmatlanok, úgynevezett Alvarez-hullámok, amikor nem az egész méh, csak kis körülírt területei húzódnak össze. A másik típusa a nagyobb intenzitású (10-40 Hgmm),Braxton-Hicks-féle kontrakciók: ezeket jól lehet tapintani, a 30.héttől sűrűsödnek, akár óránként 2-3szor jelentkezhet.

A jósló összehúzódások hatására a koponya vagy az elölfekvő rész rögzül a medencebemenetben. A rendszerint fájdalomérzés nélküli jósló fájásokat a terhesség 36. hete körül el kell különíteni a valódi fájástevékenységtől, ami koraszülést okozhat.  A 37. és 39. hét között viszont azért fontos a differenciálás, mert a jósló fájások összetévesztése tényleges vajúdással idő előtti előkészítést és a szülés mesterséges megindítását eredményezheti, annak minden káros következményével.

Magzatvízszivárgás

A magzatvíz átlátszó, a magzatot méhen belül körülvevő, enyhén édeskés illatú, vízszerű folyadék. A magzatburok élettani körülmények között a tágulási szak végén, tehát a méhszáj teljes kitágulásakor (méhszáj eltűnése) reped meg.

A tágulási szak vége előtt burokrepedést idő előtti, vagy korai burokrepedésnek tartjuk.

Magzatvízszivárgás megállapítása

Az esetek nagy részében a kórisme felállítása egyszerű feladat, hiszen hüvelyi feltárás mellett szemmel látható a magzatvíz szivárgása. Ennek ellenére vannak olyan esetek, amelyekben egyértelmű magzatvízcsorgás nem látható, ilyenkor a magzatvízszivárgás gyanúja merül fel, ennek bizonyítása vagy elvetése viszont számos esetben nem egyszerű. 

A diagnózis felállításában segít a gondos kórelőzmény-felvétel és fizikális vizsgálat, nem egyértelmű helyzetekben műfogások alkalmazásával (a méh fundusára gyakorolt enyhe nyomás, köhögés) magzatvízszivárgást lehet provokálni. 

Ezen felül hüvelyi pH méréssel, illetve ultrahangvizsgálattal lehet alátámasztani a magzatvízszivárgás gyanúját.

Mi a teendő a szülés megindulásakor?

A szülés megindulásakor el kell indulni a kórházba, a szülőszobára, mely az A épület 3. emeletén található. Ott meg kell nyomni a csengőt, el kell mondani a panaszt, az ügyeletes orvos meg fogja vizsgálni.

A várandós anya tele van izgalommal, az orvosnak pedig a lehető legtöbb információhoz kell hozzájutnia, adott esetben a lehető legrövidebb idő alatt. A helyzet sürgősségétől függően az anamnézis felvétele, a fizikális és egyéb vizsgálatok gyakran párhuzamosan történnek.

A szülőszobára való belépés első lépéseként ellenőrizzük a magzat szívműködését, az eredményt szabályszerűen dokumentáljuk. Ezt követi az anya előzményeinek kikérdezése, az úgynevezett anamnézisfelvétel, illetve vizsgálat történik. 

A vizsgálatokhoz tartozik a CTG, méhszájvizsgálat, álló burok esetén magzatvíz színének ellenőrzése (amnioscopia), illetve ultrahangvizsgálat. Amennyiben a vizsgálatok alapján a vajúdás aktív szakaszában járunk a továbbiakban a vajúdó kismamát a szülőszobán helyezzük el.

Terminustúllépés

Abban az esetben, ha a terhesség az utolsó menstruáció alapján számított 280. napot túlhaladja, terminustúllépésről beszélünk

Túlhordás

A túlhordás megjelölést akkor használjuk, ha a terhesség a 42. terhességi hétnél, illetve 294 napnál is tovább tart.

Hajlamosító tényezők

A terminustúllépés, túlhordás rizikófaktora a téraránytalanság, 28 napnál hosszabb menstruációs ciklus, előző terhesség során túlhordás.

Gyakrabban fordul elő sportolókban és atletikus alkatú nőkben gyakoribb. Gyakori nagy magzati becsült súly esetén is.

Mi a teendő terminustúllépés esetén?

Terminustúllépés esetén naponta kontroll javasolt szülőszobánk CTG ambulanciáján. 

Minden nap cardiotocográfia vagyis CTG vizsgálat történik. Minden másnap hüvelyi vizsgálatot végzünk a méhszáj állapotának ellenőrzése céljából. 

Nyitott méhszáj esetén amnioscopos vizsgálatra kerülhet sor, melynek során a magzati koponya előtt elhelyezkedő magzatvíz színét ellenőrizzünk. 

Ezen felül ultrahangvizsgálat során ellenőrizzük a magzatvíz mennyiségét, illetve a magzat méhen belüli állapotát áramlási ultrahangvizsgálattal.

Mi történik, ha nem indul meg a szülés?

Betöltött 41. héten szülésindítás javasolt, mert ezt követően jelentősen megemelkedik az anyai és magzati szövődmények aránya.

A méhtevékenység megindítása hüvelyi szülés céljából az egyik leggyakoribb beavatkozássá vált a fejlett egészségügyi ellátással rendelkező országokban.

A szülésmegindítás a magzati és/vagy anyai kóros állapotok terápiájának, illetve a veszélyállapotok kellő időben történő megelőzésének az eszköze.

A WHO adatai szerint a várandósok 25%-ában történik szülésindukció, amikor a spontán szülés indulására várakozás kockázatosabb, mint a beavatkozás következményeként várható anyai és magzati szövődmények előfordulása.

Szülésindítás

Szülésindítás 80-90%-ban magzati okok, 10-20%-ban anyai okok miatt történik.

Szülésindítás indokolt idő előtti burokrepedés esetén, mikor bizonyos idő elteltével sem indulnak fájások. Ebben az esetben a szülésindítás a felszálló méhűri fertőzés megelőzése céljából történik. Leggyakoribb javallatát a túlhordás megelőzése képezi, hiszen túlhordás esetén emelkedik az anyai és magzati szövődmények száma. 

Szintén szülésindítás javasolt magzati veszélyállapotok elkerülése céljából, súlyos magasvérnyomás, preeclampsia, illetve egyéb súlyos anyai betegségek esetén.

A szülésindítás ellenjavallatai

A szülésindtás ellenjavallata az abszolút téraránytalanság, haránt- vagy ferdefekvés, előzményben egynél több császármetszés, méhen végzett nagyobb nőgyógyászati műtétek, korai lepényleválás, a lepény tapadásának bizonyos rendellenességei, illetve az aktív herpes genitalis.

A szülésindítás módszerei

A szülésindítás 3 leggyakoribb módszere a Prosztaglandinos méhszájérlelés, Ballonos méhszájtágítás, illetve az Oxytocinos fájáskeltés, burokrepesztés.

Prosztaglandin

Éretlen méhszájstatus esetén ún. prosztaglandin készítményeket használunk a méhszáj érlelésére. Napjainkban a méhszájérlelés elsőként ajánlott gyógyszerei a szintetikus prosztaglandin készítmények.

Hatására a méhszáj puhul, nő a méhszáj és a méhizom aktivitása, felhelyezést követően menstruációs jellegű görcsök, fájások jelentkezhetnek. Ha kellő hatást nem érzékelünk 12-24 óra múlva megismételhető egyedi mérlegelés alapján.

A prosztaglandin által kiváltott méhösszehúzódások hatására a méhszáj jelentősen megrövidül, a méhszáj tágulhat, így a szülésindítás feltételei kedvezőbbé válnak. A prosztaglandin felhelyezés után indokolt a méhaktivitás folyamatos ellenőrzése CTG monitorizálással.

Magyarországon jelenleg a Prepidil gél és a Prostin tabletta elérhető. Egyedi mérlegelés alapján a méhszáj tágítására a méhszájba felhelyezett ballon is alkalmazható. 

Oxytocin

Méhtevékenység kiváltására a legrégebben és leggyakrabban alkalmazott gyógyszer az oxitocin.

Használata megfelelő szakértelmet és óvatosságot igényel, mert annak ellenére, hogy a spontán szüléshez hasonló élettani folyamatokat keltünk, a szülőnők érzékenysége és reakciója egyéni eltéréseket mutathat. Az oxytocin adagolásához infúziós pumpát használunk.

Oxytocin-burokrepesztés

Kedvező méhszájstátusz esetén a szülésindukciót burokrepesztéssel is végezhetjük.

A burokrepesztés értékes diagnosztikus módszer, de ezenkívül is előnyös a szülés megindítása szempontjából és a gyorsabb haladás elősegítésére is, amennyiben a feltételek adottak és a javallat is megalapozott.

A beavatkozás amnioscopos feltárásból vagy gyakrabban a méhszájba vezetett ujjaink irányítása mellett horgas műanyag, egyszerhasználatos eszközzel, esetleg tűvel történik.