Szülésnek tekintjük, ha a magzat a betöltött 24. terhességi hét után jön világra, ideális esetben a terhesség betöltött 37. hete után és 41. hete előtt. Osztályunkon a betöltött 36. hét után van lehetőség szülni. A szülés természetes módja, ha a magzat hüvelyen keresztül születik meg. Az összes spontán szülés 94%-a a koponyatartás mechanizmusa szerint zajlik le. 

Élettani szülés

A szülés megindulásának okai teljes mértékben még napjainkban sem tisztázottak, a folyamatban mind anyai, mind magzati tényezők szerepet játszanak. Élettani szülésnek nevezzük, ha az anya és a magzat egészséges, egyes terhességből, koponyavégű hosszfekvésben születik, a szülés a terminusban, tehát a 37. betöltött hét után történik, a burok megrepedése a méhszáj tágulása során következik be, a magzatvíz tiszta, a szülés időtartama nem hosszabb 14-16 óránál, illetve a szülés nem jár nagyfokú vérvesztéssel.

Koraszülés

Koraszülésről akkor beszélünk, ha a terhesség betöltött 24. hete után, de a 37. hete előtt, azaz az utolsó menstruáció első napjától számított 259. nap előtt születik meg az újszülött.

Magyarországon a koraszülések gyakorisága 9,0-9,5%, ez 8500-9000 koraszülöttet jelent évente. A szülés idő előtti megindulásának oka lehet idő előtti burokrepedés, a lepényágy gyulladása, magzati fejlődési rendellenességek, a lepény anatómiai, tapadási és beágyazódási rendellenességei, a méh fejlődési rendellenességei, asszisztált reprodukciós módszerrel fogant terhesség, de lehet az anya vagy a magzat betegségei miatt indított koraszülés. 

A panaszokkal érkező várandós vizsgálatát követően döntés születik, hogy a vizsgálati eredmények (méhszájtágasság, ultrahangvizsgálat) alapján elegendő-e Osztályunkon megfigyelnünk, vagy át kell helyeznünk koraszülött intenzív osztállyal rendelkező intézménybe a kismamát. Amennyiben az áthelyezés mellett döntünk, úgy a központi ágynyilvántartó rendszer alapján derül ki, melyik intézmény tudja fogadni a várandóst.

A szülés szakaszai

A szülés 4 szakaszra osztható: a tágulási, a kitolási, a lepényi, illetve a lepény megszületését követő postplacentáris szakra. 

A tágulási szakasz alatt történik a magzati koponya anyai medencébe történő beilleszkedése. A tágulási szak két szakaszra osztható. A kezdeti fázis során a méhszáj rövidülése és korai tágulása zajlik, míg az aktív fázis során a méhszáj tágulása felgyorsul. A spontán burokrepedés az esetek 60-70%-ában ekkor történik meg. A tágulási szak először szülők esetében átlagosan 9-11 óra. Másodszor vagy többedszer szülő kismamák esetében 4,5-5,5 óra. Először szülőknél a méhszájtágulás átlagosan 1,2 cm/óra, míg többedszer szülőknél 1,5 cm/óra. 

A kitolási szak akkor kezdődik, amikor a méhnyak már teljesen kitágult, eltűnt, a burok nem áll, a magzati koponya legnagyobb kerületével a medencebemeneten áthaladt, és a kismamának székelési ingere van. Ez a szakasz először szülő kismamák esetében átlagosan 50-60 perc, többedszer szülő kismamák esetében rövidebb (25-30 perc). A fájások hatására a magzati koponya egyre mélyebbre kerül, a medencefenékre és a végbélre gyakorolt nyomásával székelési inger érzését kelti.

A kitolási szakban folyamatosan ellenőrizzük az anya állapotát és CTG segítségével észleljük a magzat állapotát. Segédkezzük a koponya világra jövetelét gátvédelem és szükség esetén gátmetszés mellett. A magzati koponya megszületését követően megszületik a váll és a törzs.

A magzat megszületését követően kezdődik a lepényi szak, és a lepény távozásáig tart. Időtartama átlagosan 5-20 perc, de 30 percig is eltarthat. Két esemény zajlik ebben a fázisban, a méhlepény leválása és megszületése. 

A lepény leválása úgy zajlik, hogy a méhösszehúzódások a magzat megszületését követően folytatódnak (de már fájdalmatlanok) és ennek hatására a placenta is távozik. A lepény megszületését követő 2 órát nevezzük postplacentáris szaknak. Ekkor ellenőrizzük a méhszájat, hüvelyt illetve a gátat és látjuk el az esetleges sérüléseket.

Ebben a fázisban az utóvérzés fokozott veszélye miatt a gyermekágyas édesanya szoros megfigyelése indokolt. Ebben a szakaszban ellenőrizzük még a kismama hőmérsékletét, pulzusszámát, vérnyomását, összehúzódásának mértékét. 

Előkészítés, beöntés

Az egyik leggyakoribb kérdésként szokott felmerülni, hogy van-e szükség, illetve kötelező-e az előkészítés, tehát a beöntés a szülés előtt. Nem kötelező, csak felajánlható. A beöntés célja a kismama végbelének kitisztítása. Az előkészítést követően a kismamáknak lehetőséget biztosítunk zuhanyzásra. 

Keményebb széklet a végbélben szülészeti akadályt képezhet. Nem indokolt előkészítést kérni, ha a kismamának pár órával a szülés beindulása előtt volt széklete. 

Gyakran előfordul, hogy a kismamáknak a szülést megelőző napon gyakrabban van a megszokottnál széklete, ez egy természetes folyamat része, a szervezet felkészül az elkövetkező szülésre. Az előkészítés során a szülőnő kívánságait mindig figyelembe vesszük! 

Vajúdás

A vajúdás során a szülésznő és az orvos CTG segítségével észlelik a magzat állapotát illetve a méhtevéken ységet. A tágulási szakban ellenőrizzük a méhösszehúzódásokat 15 percenként, a vérnyomást 2 óránként, a testhőmérsékletet 2 óránként, burokrepedést követően óránként, a pulzusszámot óránként, elfolyt magzatvíz esetén a színének változását, esetleges vérzést.

Enni, inni lehet a vajúdás alatt, de érdemes könnyen emészthető, energia dús dolgokat bekészíteni (pl. csokoládé, szőlőcukor, keksz). 

Fontos, hogy csak EGY kísérő lehet bent a szülőszobán.

A tágulási szak során szükség esetén a burokrepesztést, oxytocinos fájásasszisztálást, epidurális fájdalomcsillapítást alkalmazhatunk. A kismamának a tágulási szak során lehetősége van zuhanyozni, labdán vajúdni, sétálva vajúdni. Kádban vajúdásra egyenlőre nincs lehetőség, remélhetőleg hamarosan ez is elérhetővé válik osztályunkon. 

Mit kell tudni az oxytocinos infúzióról?

Az oxytocin az agyban termelődő hormon. A szülés során a szervezetben termelődő oxytocin hatására a méh összehúzódik. Vajúdás során intravénás infúzióban hígítva alkalmazzuk az oxytocint infúziós pumpával, kis dózissal kezdve, majd szükség esetén a dózist fokozatosan emelve. Az általunk alkalmazott oxytocin által előidézett méhösszehúzódások intenzitása és tartama megegyezik a spontán méhösszehúzódásokkal.

Oxytocin adására szükség lehet fájáskeltés céljából, gyenge fájások esetén fájáserősítés céljából, fájásgyengeség kezelésére, a méh tartós összehúzódásán biztosítása céljából, páldául a lepényi szakban. Gyermekágyas időszakban a méh nem megfelelő involutioja, összehúzódása esetén a méhüregi fertőzések, bő vérzések megelőzése miatt alkalmazzuk. Osztályunkon epidurális érzéstelenítés mellett kb. 80%-ban alkalmazunk oxytocinos fájásasszisztálást. 

Burokrepedés

A burokrepedés normál esetben a tágulási szak aktív fázisában következik be, de az esetek 30%-ában rendellenes burokrepedés következhet be. Idő előtti burokrepedésről beszélünk, amikor a burokrepedés a fájások megindulása előtt következik be. 

• Korai burokrepedésnek hívjuk, amikor a burok a fájások megindulása után, a tágulási szakban, de a méhszáj eltűnése előtt reped meg.
• Késői burokrepedésről beszélünk, ha a burok a méhszáj eltűnését követő időszakban reped meg.
• Magas burokrepedésnek nevezzük, amikor a burok nem a méhszáj területén, hanem magasabban reped meg.

Miért lehet mégis szükség burokrepesztésre? Mi is az a burokrepesztés? 

A burokrepesztés értékes diagnosztikus módszer. Ezenkívül is előnyös a szülés megindítása szempontjából és a gyorsabb haladás elősegítésére is, amennyiben a feltételek adottak és a javallat is megalapozott.

A beavatkozás amnioscopos feltárásból vagy gyakrabban a méhszájba vezetett ujjaink irányítása mellett horgas műanyag, egyszerhasználatos eszközzel, esetleg tűvel történik. Leggyakoribb, de ritka szövődménye a köldökzsinór előreesése, ebben az esetben sürgős császármetszés válhat szükségessé. Osztályunkon korai burokrepesztést 10, késői burokrepesztést 80%-ban végzünk. 

Gátvédelem, gátmetszés

Minden esetben felmerül a szülés kapcsán a gátvédelem, gátmetszés kérdése. Fontos tudni, hogy gátvédelem minden esetben történik a gátmetszéstől függetlenül. A szülés asszisztálásával célunk, hogy elkerüljük a magzati és az anyai lágyrészek sérülését, ezen célból végzünk gátmetszést leggyakrabban először szülő kismamák esetében, de nem minden esetben. Többedszer szülő kismamák esetében, ha úgy látjuk, hogy sem az anyai sem pedig a magzati lágyrészek nem valószínű, hogy sérülni fognak, ezekben az esetekben eltekintünk a gátmetszéstől. 

A gátmetszés előnye, hogy lerövidíti a kitolási szakot, továbbá megakadályozza a gát túlfeszülését és berepedését, valamint megkönnyíti a fej kigördülését.

Az gátmetszés során a szabályos metszés sebe az összevarrást követően gyorsabban, illetve könnyebben gyógyul, mint egy gátrepedés során keletkezett szabálytalan seb. A gátmetszés, illetve az esetleges sérülések ellátása epidurális fájdalomcsillapításban, vagy Lidocainos érzéstelenítésben zajlik. Osztályunkon gátmetszés először szülőknél nagyjából 60%-ban, többedszer szülőknél 20%-ban történik.

Mi az Kristeller műfogás?

A Kristeller műfogás a méh fundusának kontrollált megtámasztása. A Kristeller-expressio az ilyen típusú szülésen átesett nők egyöntetű beszámolója szerint nem kényelmes. A beavatkozásra, a fundus nyomatására egyértelműen a hüvelyi szülésbefejező műtét alternatívájaként kerül sor. Csak indokolt esetben alkalmazzuk osztályunkon, kb. 5-15%-ban. 

Vacuumos szülésbefejezés

A hüvelyi szülésbefejező műtétre kényszerülhetünk anyai és magzati okokból is, azonban leggyakrabban magzati oxigénhiány miatt végezzük. 

Vacuumos szülésbefejezés esetén a magzat koponyájára helyezett korong alatt vákuumot létesítünk, majd a medencetengely irányában kifejtett húzással segítjük világra a magzatot. A hiányzó szülőerő ezzel a húzással kompenzálható, de értelemszerűen a relatív téraránytalanság legyőzése ezzel a módszerrel nem lehet sikeres. Osztályunkon körülbelül 1-2%-ban alkalmazunk vacuumot a szülések műtétes befejezésére.

Mint minden műtétes beavatkozásnak a vacuum extractionak is lehetnek szövődményei, például: felületes fejbőrsérülés, vérömleny, bevérzés a szemben és sárgaság. 

A köldökzsinór lefogása

A köldökzsinór lefogásának pontos időpontjára az ajánlások a pulzálás megszűnését javasolják. Vannak azonban olyan állapotok, amelyek ennél korábban, a magzat világra jötte után már 15-60 másodpercen belül indokolják a köldökzsinór átvágását. Ezt nevezzük korai (azonnali) köldökzsinór-lefogásnak, illetve -átvágásnak.

Rutinszerűen a magzat megszületése után 1-5 perccel javasolt a köldökzsinór lefogása és átvágása, hogy időt hagyjunk a magzat vérpályájának feltöltődésére. Ez akkor fejeződik be, amikor a köldökzsinór pulzálása megszűnik. Ezzel a magzatba 10-100 ml-rel több vér is kerülhet. Ezt nevezzük késői köldökzsinór-lefogásnak. Ez a módszer áll legközelebb az élettani folyamathoz. 

Osztályunkon – amennyiben az újszülött állapota engedi – minden esetben késői köldökzsinór ellátást alkalmazunk.

A köldökzsinórvér bankok Magyarországon is elérhetőek. A köldökzsinórvér őssejtek gazdag forrása. Az őssejtek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a keringésbe jutva a csontvelőben megtapadnak, és átalakulást követően kialakulnak belőlük az immunrendszer és a vér sejtes elemei. A köldökzsinórvérből izolált őssejtek transzplantációjával jelenleg egyes rosszindulatú (pl. leukémiák) és jóindulatú (pl. sarlósejtes vérszegénység) betegségek gyógyíthatók. 

A szülést vezető orvosoknak központi szerepe van a köldökzsinórvér-gyűjtés folyamatában. A magzat megszületését követően még a lepény leválása előtt a köldökzsinórban található vér technikailag egy tűhöz csatlakoztatott steril műanyag zsák segítségével könnyen összegyűjthető.

Mit jelent az “aranyóra”?

Aranyórának nevezik jelentősége miatt azt az első egy-két órát, melyet világrajövetele után az újszülött lehetőleg háborítatlanul eltölthet édesanyja mellkasán- érezve anyja bőrét, hallva szívverését. Ez a bőrkontaktus, megnyugtatja a babát, és az édesanyát, stabilizálja a baba testhőmérsékletét, vércukorszintjét, segít az immunrendszerének fejlődésében. Az újszülött bőre az anya bőrével direkt kontaktusban van, ezt bőr-bőr kontaktusnak is nevezzük. Császármetszés esetén az újszülött ellátását követően bőr-szőr kontaktusra van lehetőség.