Mit nevezünk gyermekágyas időszaknak?

A szülést követő hat hétig tartó időszakot gyermekágyas időszaknak nevezzük. Két fő folyamatra osztható. Involutiónak nevezzük mindazon folyamatokat, mely alatt a test visszanyeri a várandóság előtti állapotát. Evolutionak hívjuk a tejelválasztást segítő lépéseket. Időben két szakaszra osztható, az első hetet korai gyermekágynak, másodiktól a hatodik hétig tartó időszakot késői gyermekágynak hívjuk. A kismedencei szervek közül a méh visszanyeri eredeti méretét. A méhnyak visszazáródik, a hüvely fala és a medencefenék izomzata visszanyeri eredeti tónusát.

Amennyiben a szoptatás elmarad, az első peteérés a 12. hét körül várható. Szoptatás mellett gyakran csak annak befejeztével áll vissza a havi ciklus. Azonban fontos kiemelni, hogy a szoptatás önmagában nem megfelelő fogamzásgátló eszköz, kiegészítésére számos módszer létezik (speciális, ösztrogénmentes fogamzásgátlótabletta, spirál, barrier módszerek).

Szülést követően előfordulhatnak különböző vizelési panaszok. Fontos sok folyadékot fogyasztani, illetve javasolt lehet különböző hólyagtornákat (gátizomtorna) végezni. Normál esetben a vizelés gyakorisága, illetve a vizelet mennyisége is nő, hiszen a testben fokozott mennyiségben van jelen víz. A székrekedés is gyakori probléma.

Gyermekágyi folyás

Gyermekágyi folyás körülbelül 6 hétig normális. Az első 2-3 napban véres, vöröses színű, a 2. héttől kezdve barnás vörhenyes, majd a 3. héttől sárgásfehér lesz. Amennyiben gátmetszés vagy gátsérülés történt, a seb tisztántartása kiemelt fontosságú.

Evolutios folyamatok

Az emlő játssza az evolutios folyamatokban a főszerepet. A szülést követően előtej termelése megfigyelhető, azonban a 3-4. napon indul meg a valódi tejelválasztás, ilyenkor előfordulhat a testhőmérséklet emelkedés, amit tejláznak is hívunk. Az anyatej termelődését elősegíti az emlőbimbó tapintásos ingerlése. Az újszülött táplálásában kulcsszerepet játszik az is, hogy az anya egészségesen táplálkozzon, fogyasszon megfelelő mennyiségű folyadékot, hiszen a tej akkor lesz optimális összetételű és mennyiségű. Amennyiben az emlő kiürítése nem megfelelő, az pangást és gyulladást okozhat, ezért minden esetben helyes technikával kell a tejet kifejni, melyben gép segítsége is igénybe vehető. Az emlőbimbó ingerlése nem csak a tejelválasztás miatt optimális, hanem a méhösszehúzódását is segíti, amely előnyös a gyermekágyban.

Szülés után

Szülés után fontos a mielőbbi felkelés, mozgás melynek kedvező hatása van a méh összehúzódására, a gyermekágyas folyás könnyebben ürülhet, kisebb esély van vérrög képződésre. Hüvelyi szülés után 2 órával császármetszés után 6-12 órával kerülnek a páciensek a gyermekágyas osztályra.

A gyermekágyas osztályon 4db háromágyas, 2db egyágyas, 1db kétágyas és 1 db ötágyas kórterem található (21 ágy) Alapítványi szobáink az egy, illetve a kétágyas szobák, amelyekre való igényüket a szülőszobára történő felvételkor kell jelezni. A szobák térítés ellenében vehetőek igénybe és a szülési sorrend alapján kerül minden páciens oda. Az alapítványi szobákhoz külön mosdó és fürdő tartozik. Amennyiben nincs szabad egy vagy kétágyas szobánk, azok felszabadulásáig a többi kórterembe kerülnek elhelyezése. Normál esetben a látogatás megengedett.

Az osztályon minden nap ellenőrizzük a gyermekágyast

Nagyon fontos, hogy esetleges panaszait a vizitelő orvossal mindig közölje. Az osztályon minden nap ellenőrizzük a gyermekágyas páciens vérnyomását, pulzusát, testhőmérsékletét. Figyeljük a méh megfelelő összehúzódását, a gyermekágyi folyás mennyiségét, minőségét. A szoptatásban próbálunk a lehető legtöbbet segíteni. Amennyiben gátmetszés vagy gátsérülés történt, a seb gyógyulását is figyelemmel követjük.

A gyermekágyi szakban normálisnak mondható a fokozott ödémaképződés, vizesedés, a víz leggyakrabban az alsó végtagon, lábakon halmozódik fel. Szimmetrikus alsóvégtagi duzzanat normálisnak tekinthető.

Normális még a méhösszehúzódások miatti menstruációs görcsre emlékeztető alhasi fájdalom, a szülési sérülések vagy a császármetszés hegének fájdalma, melyek igény szerint fájdalomcsillapítóval enyhíthetők.

Hazabocsátás

Hazabocsátás általában a szülés után 48-72 órával történik, eseménymentes szülés, gyermekágyas időszak esetén. Varratszedésről és az esetlegesen szükséges kiegészítő vizsgálatokról mindig konzultáljanak a szülést vezető orvosukkal.

A szülés után 6 héttel van szükség kontrollvizsgálatra. A szülést követő hat hétig nem javasolt házasélet élése, illetve ülővízben való fürdés, hiszen a méhnyak nyitottsága miatt a felszálló fertőzések könnyebben érhetik el a méhet és a hasüreget. Bizonyos esetekben kezelőorvosa javasolhat különböző kiegészítő gyógyszeres terápiákat (vérhígító, antibiotikum, méhösszehúzó).

A következő problémák esetén hazabocsátást követően kontroll javasolt:

• Lázas állapot esetén szükség lehet orvosi vizsgálatra, azonban elmondható, hogy a tejelválasztás a testhőmérsékletet növelheti.
• Vérzés esetén, amennyiben az friss, piros, vagy a korábbi folyáshoz képest bővebb, élénkebb színű. Az emlő gyulladása esetén, ilyenkor ugyanis szükség lehet antibiotikum terápiára. 
• A gátmetszés vagy a császármetszés hegéből származó vérzés vagy azok gyulladása esetén.
• Aszimmetrikus alsóvégtagi duzzanat esetén, mikor az egyik lábszár jelentősen duzzadtabb, fájdalmasabb a másiknál.
• Fájdalomcsillapítás ellenére sem szűnő erős fejfájás esetén, főleg akkor, ha császármetszésnél spinális érzéstelenítés, vagy hüvelyi szülésnél epidurális érzéstelenítés történt.

Mastitis – emlőgyulladás

Gyakori, a gyermekágyas időszakban jelentkező kórkép a mastitis, más néven az emlő gyulladása.

Vannak felmérések, amelyek szerint akár a szoptató nők harmadát is érintheti. A mastitis a szoptatás alatt bármikor előfordulhat, de az esetek 75-95%-a a csecsemő három hónapos kora előtt, legtöbbször megszületésüket követő második, harmadik hetében jelentkezik. A mastitis diagnózisát általában a klinikai tünetek alapján állítják fel. A jobb és a bal oldali emlő érintettsége azonos. Az emlőgyulladás tünete lehet a lokalizált, féloldali emlőérzékenység, bőrpír, illetve általános tünetek, mint a magas láz (38,5 ℃ feletti), rossz közérzet, kimerültség, fájdalomérzet, fejfájás.

Az emlőgyulladás rizikótényezői között megemlítendő a mellbimbó berepedése, pangó tej, a kihagyott szoptatás, korábban előforduló emlőgyulladás, műanyag borítású bimbóvédő használata, nem megfelelő anyai étkezés, túl szoros melltartó, újszülött penészes szájfertőzése, első szülés, illetve a manuális mellszívó használata.

Az emlőgyulladás kezelésében az első lépés a szoptatási technika javítása. Ha a mastitisben szenvedő anya nem üríti ki a melléből a tejet, a tej egyre jobban fog pangani és nő a tályogképződés kockázata. A tapasztalt védőnő vagy laktációs tanácsadó szakértelme rendkívül fontos. Fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, illetve az anya számára a megfelelő nyugalom biztosítása.

A gyulladt emlőből származó tejben nagyobb mennyiségben lehetnek jelen olyan protektív hatású vegyületek, melyek védik a csecsemőt a fertőzésekkel szemben. A szoptatás folytatása esetén nagyobb annak az esélye is, hogy emiatt a szoptatást nem hagyják idő előtt abba, illetve, hogy az érintett területen csökken a tejpangás mértéke, gyorsabb a gyógyulás.

Amennyiben ezek hatástalanok, szükség esetén antibiotikumos kezelés válhat szükségessé. Szövődmény (pl. tályog) esetén sebészeti konzílium javasolt.

Endometritis – Méhgyulladás

Az endometritis, vagy más néven méhgyulladás a szülések 1-2%-ában fordul elő.

A méhnyálkahártya gyulladását a méhűrbe feljutó baktériumok okozzák. Tünete lehet a láz, hidegrázás, rossz közérzet, étvágytalanság, méhérzékenység, kismedencei fájdalom, illetve váladékozás a hüvelyből, vagy hüvelyi vérzés.

Kockázati tényezők közé tartozik a császármetszés, bizonyos anyai betegségek, például a cukorbetegség, elhízás, idősebb anyai életkor, és a dohányzás. Gyakrabban fordul elő idő előtti burokrepedés, elhúzódó szülés, eszközös szülés (pl. vacuum extractio), illetve méhűri retentio esetén.

Kezelésében antibiotikumot, méhösszehúzó szereket (oxytocin, ergam stb.) alkalmazunk. Ezek hatástalansága esetén a méh kiürítése válhat szükségessé. A hüvely fala szülés alatt lényegesen kitágul, különösen elhúzódó kitolási szak esetén fala oedemássá válik, felületén kisebb-nagyobb hámsérülések alakulhatnak ki.

A hüvelyfal szülés után fokozatosan, hetek alatt nyeri vissza tónusát, de a szülés előtti állapotot általában nem éri el, a hüvely valamelyest tágabb marad. Elhúzódó szülés, nagyobb magzatok esetén gyakoribb a későbbi hólyagsérv, a stressz-inkontinencia. A hüvely regeneratiójával párhuzamosan a medencefenék izmai is visszanyerik tónusukat, de ez a folyamat időben elhúzódóbb, hónapokat vehet igénybe, és a regeneratio itt sem teljes.

Tág hüvely szindróma

A tátongó hüvelybemenet, a hüvely csökkent védekezőképességével járhat, emiatt visszatérő hüvelygyulladás, illetve a megváltozott anatómiai viszonyok miatt szexuális zavarok léphetnek fel. Kialakulásában szerepet játszthat a szövetek nem megfelelő tágulékonysága, a szülőnő kötőszöveti tulajdonságainak életkori változása, a magzat és a szülőcsatorna egymáshoz viszonyított aránytalansága, a szűk hüvely, az adott szülőcsatornához viszonyítottan az optimálisnál nagyobb magzat, hüvelyi szülésbefejező műtétek, nem megfelelő gátvédelem, előzetesen fennálló hüvelyi fertőzés és a gátsérülés.

Első körben a szülés után minden kismamának gátizomtorna javasolt. Hatástalansága esetén vannak műtétes lehetőségek, mint például a hüvely/gátplasztika, illetve a hüvelykomfort helyreállító lézeres kezelés.